Turisztikai információk

Azt hiszem még a legfelületesebb tanuló is megjegyez valamit Egyiptom piramisairól, a fáraókról, a Szfinxről, a hieroglifákról. Aztán számtalan könyv, reklámkiadvány, népszerűsítő film ismerteti velünk ezt a különös világot, mely egyike a legrégebbi civilizációknak az emberiség történetében. Olyannyira, hogy a több ezer éves múltú Egyiptomot szinte megszokott világnak tekintjük, ahol aligha érhet meglepetés minket.

Aztán, ha valaki személyesen is eljut a helyre s valamelyik klasszikus turistaútvonal mentén bejárja a számtalan könyvből, dokumentumfilmből, a tévéből s még számosabb, többé kevésbé luxus kivitelű albumból ismert helyeket, mikor ténylegesen felfedezheti ezt az „ismerős” világot, rájön, hogy minden más, mint ahogy elképzelte.

Olyan ez, mint amikor először találkozunk a tengerrel: látjuk, de amig nem vetettük magunk a hullámaiba, nem is sejthetjük a víz kellemes ringatását, a szelíd mégis kitartó  nyomást, mely fokozatosan szorongással tölti el az embert, minél mélyebbre hatol a tengerbe. Épp ezért, az Egyiptom homok-tengerén átringó „csónakon”, a teveháton megtett utazást inkább el sem képzelem, amíg nem tapasztalom valójában is s majd akkor szóljak minderről mikor már megismertem.

Addig, hadd vegyem számba a gyakorlatias dolgokat, melyekre feltétlenül sort kell kerítenie minden turistának, utazás előtt. Az időpont azt hiszem épp megfelel. Persze, attól függ, hogy Egyiptom melyik sarkába kívánkozunk.

Asszuán és Luxor megtekintésére például épp a téli hónapok, december, január és február alkalmasak, hisz ott június és augusztus között nagyon meleg van. De még ha egyszerű pihenésre vágyna is valaki, a Mediterrán part szintén ilyenkor kellemesebb, nyáron – miként a reklámfüzetekből is kitűnik – túlzsúfolt. Október és április közt viszont pont kellemes a pihenés Egyiptomban.

Igaz, hogy – ugyancsak a reklámok szerint – Egyiptomot leginkább tavasszal, március, április, májusban érdemes meglátogatni, amikor már kellemes meleg van de még nincs hőség s az idő mindvégig kellemes.

Ám, ha már úgy adódott, hogy mehetek, miért halogatnám?
Tehát, mi is az, amit az embernek tudnia kell, mielőtt útnak indul?

Hivatalos nyelv és valuta

Egyiptom hivatalos nyelve az arab, de a turistakalauzok szerint mindenfelé beszélik az angolt és a németet. S még azt is jó tudni, hogy Egyiptomban országszerte a 220 V-os villamos áram hálózat használatos.

Hivatalos pénze az egyiptomi líra, de a szállodák és üzletek többségében a bankkártyát is elfogadják. A hajókon viszont helyben, készpénzben kell fizetni.
Az is fontos információ, hogy Egyiptomban a bankok többsége pénteken és szombaton zárva tart, de bizonyos turisztikai helyeken, például a szállodákban nem.

A borravaló 

Borravalót adni Egyiptomban is szokás. Általában minden szolgálatért jár. A szállodában, a megérkezéskor kötelező módon otthagyott összeget a cég képviselője szétoszt a hotel alkalmazottjai között, ugyanúgy a hajón vagy vendéglőkben. Bármelyik sofőrnek avagy hordárnak is jár a borravaló, ezzel együtt a vendéglőben vagy a  bárban illik a fogyasztás 10 százalékát otthagyni.

Utazás előtti jó tanácsok

Az egyiptomi utazásra való felkészülés bárkit felvillanyoz! Magam is komolyan készülődöm. Már csak a legszükségesebb vásárlásokat kell elintéznem. Bár nálunk épp ma is borongós és esik, nem indulhatok Egyiptomba könnyű ruhák, kényelmes cipő, kalap és napszemüveg nélkül. Ha egyesek talán megmosolyogják az ilyenfajta intelmet, gyakorlott turistaként tudom, hogy a turistafüzetek figyelmeztetése nem felesleges: a kalap és napszemüveg elengedhetetlen!

Az ivóvizről 

És azt is tudnunk kell, hogy Egyiptomban a víz a legdrágább kincs, valóban a „Nílus ajándéka”, miként a hagyomány tartja, de a csapvíz nem iható! Feltétlenül palackozott vizet szabad csak inni, s a gyümölcsöt sem szabad csapvízzel mosni!

Fő az elővigyázatosság! 

A turistairodák figyelmeztetése arra is kiterjed, hogy az ékszereinket, iratainkat, pénzünket s bármiféle értékeinket tartsuk feltétlenül a szállodában bérelhető széfben, de én még sosem utaztam olyanféle ékszerekkel vagy  dokumentumokkal, melyet másra kellene bíznom.

Viszont a vérbeli utazó már biztos megtalálta módját, hogy miként hordja magánál az útlevelét és némi pénzt. Ha mégis elveszne – nos, egy kalanddal több. Épp ezért, a gyakorlott turista bolyongásai idején sosem hivalkodik a családi ékszereivel!

Jó tudni azt is, hogy az egyiptomi tengerparton általában közstrandok vannak, ahová bárki letelepedhet, tehát számítanunk kell a helyiek más szokásaira, mások viselkedési módjára is.

A strandkellékek helyben bérelhetők, de a standtól való távolságot már otthon felmérhetjük: miután döntöttünk, melyik turistairodára hagyatkozunk, a reklámfüzetekben fel van tűntetve, hogy melyik szálloda milyen távolságra van a strandtól.

De bármerre mennénk is, feltétlenül óvakodnunk kell a nap forró sugaraitól, a hirtelen leégéstől.

Azzal is számolnunk kell, hogy a déli vidék egzotikumához a szúnyogok is hozzátartoznak, ezért jó ha előre bebiztosítjuk magunkat a szúnyogcsípés ellen. Erre szolgálnak a különböző krémek, füstölők, szúnyogűzők.

Az orvosi ellátásról

Egészségügyi szempontjából is jó, ha előrelátók vagyunk. Az oltás nem kötelező, sőt nem is fontos. Ha valaki bármiféle ápolásra szorul a szálláshelye személyzetéhez fordulhat segítségért. Az orvosi ellátásért helyben kell fizetnie, de elszámolhatja az egészségügyi biztosítónál, ahol utazás előtt befizette a megfelelő összeget. Persze, erre mindenki reméli, hogy nem kerül sor!